Mondjuk ki: a brownie nem egy sütemény. A brownie érzelem. És nem, nem túlzok. Ez a gazdag, csokoládés csoda az a fajta süti, amit az ember nem csak enni akar, hanem megbámulni, megszagolni, kettétörni lassan, és hallgatni, ahogy a héja roppan, miközben a közepe sűrűn nyúlik. Aztán belesüllyedni a kanállal – vagy kézzel, mert van, amit bűn tányérra tenni.
Most pedig hozok egy receptet, ami nálam új szintre emelte ezt az élményt. A titok? Nem titok. Csak jó alapanyag, egy kis figyelem, és az, hogy nem szúrjuk el ott, ahol más már elcsúszott.
Hozzávalók, csak semmi kompromisszum:
- 200 g minőségi étcsokoládé (70% kakaótartalom vagy több – ne spóroljunk!)
- 200 g vaj
- 250 g cukor
- 3 L-es tojás
- 100 g liszt
- 30 g kakaópor (cukrozatlan!)
- 1 teáskanál vanília kivonat
A varázslat
1. Melegíts, készíts elő
180°C-ra előmelegített sütő, és közben kivajazott 20x23-as sütőforma – vagy, mint nálam: szilikonos forma, amit vékonyan fújtam ki elválasztó spray-vel. Tiszta élmény volt, semmi letapadás, semmi káromkodás.
2. Olvasztás
Az étcsokit kis darabokra törtem, hozzácsaptam a vajat, és vízgőz fölött összeolvasztottam őket. Simán, türelmesen, amíg krémes és fényes nem lett. Egy pillanat alatt túlforrósodik, úgyhogy utána félretettem hűlni – nem főzünk rántottát a tojással, ugye.
3. A tojásos alap
A cukrot és a tojásokat habverővel (én kézivel csináltam, de gépi is jöhet) addig kevertem, amíg habos, könnyű masszát nem kaptam. Beletettem a vaníliát is, mert az mindig feldobja.
4. Szárazak
Liszt és kakaópor – szitálva, nem hanyagul belelapátolva. Ezt a részt nem kapkodjuk el. A masszát épp csak elkevertem vele, mintha tojást simogatnék – túlkeverni hiba, be fog sűrűsödni és elveszíti azt a „sülve folyós” varázst.
5. És most jön a csoki...
Az olvasztott csokis-vajas keveréket belecsorgattam a tésztába. Egyenletes mozdulatokkal beleforgattam, amíg a massza sűrű, csillogó és brutál csokis nem lett.
+1 opció – ha még turbóznád
Most lehet beletenni diót, étcsokidarabokat, karamellt, mogyorót, akár szárított gyümölcsöt is. Én most kihagytam – néha a klasszikus a legütősebb.
6. Sütés – a legnehezebb rész (mert nem eszed meg nyersen)
Masszát formába simítani. Sütőbe betolni. Timer be 22 percre. Alsó-felső sütésen, 180°C-on.
És most jön a türelemjáték. A teteje legyen fényes és enyhén repedezett, de ha beleszúrsz egy fogpiszkálót, ne jöjjön ki teljesen szárazon – egy kis nedvesség rendben van, az a lélek benne.
7. Hűlni hagyni, majd tortúra: várni
Ne szedd ki melegen. Tudom, szeretnéd. Ne. Érdemes a formában hagyni, amíg teljesen kihűl, mert úgy marad meg az állaga. Én csak este vágtam fel, és másnap még jobb volt (lett volna, ha marad).
8. Tálalás – ahogy neked jól esik
- Fagylalttal – tökéletes kontraszt.
- Tejszínhabbal - Klasszikus, amire mindenki rábólint.
- Friss gyümölccsel - Eperrel, málnával vagy akár mangóval egy teljesen új dimenzióba lép.
- Egy erős kávéval - Már majdnem bűnösen tökéletes.
Lona-tipp, ami nem recept, de életmentő:
- Soha, de tényleg soha ne próbáld sütés közben újraés újra kinyitni a sütőt, „csak megnézem” alapon.
- Kísérletezz, de ne bonyolítsd túl. A brownie önmagában is statement.
- És végül: ne tedd el a receptet a fiók mélyére. Ez az a süti, amit háromszor egymás után is meg lehet sütni – és senki sem fog panaszkodni.
Ez a brownie olyan, mint egy jó escort – mindig más kísérettel, más alkalomra. Van, amikor csak egy esős délutánra, van, amikor szülinapra, és van, amikor csak azért, mert jólesik valami, ami biztosan működik.

